A Jagelló Egyetem története

A Jagelló Egyetemet Lengyelország legjobb felsőoktatási intézményeként tartják számon, és az egyik legrégebbi a világon. Az itt tanult, kiemelkedő jelentőségű emberek listája rendkívül hosszú és többek között olyan neveket tartalmaz, mint Nikolausz Kopernikusz, Karol Wojtyła, III. János lengyel király vagy Norman Davies brit történész. Jelenlegi nevét 1817-től viseli a Jagelló dinasztia tiszteletére, korábban Krakkói Egyetemnek, Krakkói Főiskolának és Krakkói Akadémiának hívták.

Története 1364-re nyúlik vissza, amikor III. Kázmér király több éven át tartó kitartó próbálkozásait követően, V. Orbán pápától engedélyt kapott és megalapította a Studium Generale nevű intézményt. A tényleges oktatás néhány évnyi előkészületet követően, 1367-ben kezdődött meg. Helyszíne eredetileg valószínűleg a Wawelben volt, ahol az egyetem három karon kezdte meg működését. A jog, az orvostudomány és a művészet mellett a negyedik és egyben egyik legtekintélyesebb kara a teológia csak néhány évtizeddel később, 1400-ban indult.
Kázmér halála után 1370-ben az egyetem bezárta kapuit és csak harminc évvel később, Hedvig lengyel királynő igyekezetének köszönhetően alakult újjá. A XV. század és a XVI. század eleje mint az egyetem aranykora vonult be a történelembe, ez volt a matematika, a csillagászat ​​és földrajz tudományának reneszánsza. Hírneve egész Európából vonzotta a diákokat, amit az is bizonyít, hogy ezekben az időkben az összes hallgató csaknem fele külföldi volt. A görög és héber nyelv oktatásának bevezetése európai viszonylatban is nagy jelentőséggel bírt. 1491-ben került az egyetemre Nikolausz Kopernikusz, aki itt kezdte meg csillagászati tanulmányait.

Nikolausz Kopernikusz
fotó: WikimediaCommons

Az intézet szárnyalása a XVI. század közepén megtorpant és hanyatlani kezdett, amikor elutasította a reformációt, ennek következtében a külföldi diákok száma csökkent. Változást a XVIII. század hozott, amikor Hugo Kołłątaj az egyetem rektora reformokat vezetett be. Megkezdődött a német és a francia nyelv oktatása, létrehozták az első laboratóriumokat és klinikákat, az Asztrónomiai Megfigyelőközpont és a Botanikus kertet. Megkezdődött az egyetem újbóli fejlődése a felvilágosodás filozófiájának szellemében. Lengyelország harmadik felosztását követően a város osztrák fennhatóság alá került és az egyetemet bezárták. A Krakkói Köztársaság ideje alatt kapott új életre, ekkor fontos szerepet játszott a politikai életben, de az oktatók illetve a hallgatók száma nem emelkedett jelentősen. javulást az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása jelentett, amelyben Galícia autonómiát szerzett. A XX. század elejére a hallgatók száma megháromszorozódott. Több mint 3000 ember tanult az egyetemen, főleg férfiak. Az első női diák 1894-ben kezdte meg gyógyszerészeti tanulmányait.

A II. világháború közeledtével az 1937-1938-as tanévben bevezették a numerus clausus, amelynek értelmében maximálták a zsidó hallgatók számát az oktatásban. Mint a világ, úgy a város és az egyetem is tragikus idők elé nézett. 1939 novemberében a német megszállók több, mint száznegyven egyetemi tanárt és asszisztenst gyűjtöttek össze egy általános kari ülés ürügyén, majd letartóztatták és koncentrációs táborba küldték őket. Az egyetemet bezárták, felszereléseit megsemmisítették vagy Németországba szállították. Ezt követően földalatti egyetem szerveződött, ahol titkos előadásokon több száz diák folytatta a tanulást. A háború alatt aktívan részt vett a földalatti egyetem által szervezett oktatásban Karol Wojtyła is, aki 1938-ban kezdte meg lengyel filológiai tanulmányait az egyetemen, amelyet a II. világháború kitörése félbeszakított. Végül 1954-ben szerzett diplomát,  majd 1954-ig az egyetemen folytatta munkáját.

Az háború utáni első években a kommunista hatóságok megszüntették az egyetem autonómiáját és számos kart bezártak. 1956-ban az egyetemi önkormányzatot részben helyreállították, és a korábban kiutasított professzorok visszatértek. A 600. évforduló alkalmából 1964-ben az egyetemi épületek egy része felújításra került, a Könyvtárt és Botanikus Kertet kibővítették.

Az 1989-es politikai átalakulás után az egyetem új feltételek mellett kezdte meg működését és teljes autonómiát kapott.

Jelenleg 15 karon, mintegy négyezer akadémikus végez kutatásokat és oktat közel 50 ezer diákot.  A kiemelkedő kutatók és oktatók, valamint a legmodernebb infrastruktúra teszi a Jagelló Egyetemet az ország vezető tudományos intézményévé, aminek köszönhetően felveszi a versenyt a világ számos, nagy presztízsű iskolájával. Ma az egyetem körülbelül száz épületet tart fenn szerte Krakkóban. A legrégebbiek közülük a Collegium Maius, a Collegium Novum (a rektor és a dékánok székhelye) és a Collegium Nowodworski, melyek mind az városban találhatóak.

Az egyetem Múzeumáról és a Collegium Maiusról itt olvashattok hasznon információkat.

A Jagelló Egyetem főépülete a  a Collegium Novum
fotó: KHRoN
Auditorium Maximum
fotó: www.uj.edu.pl

Üdvözöllek Krakkóban, Európa egyik legmenőbb városában!

Óvárosa talán nem óriási, de tele van olyan látnivalókkal, amelyekért érdemes napokat, heteket eltölteni benne. A Kazimierz negyed nyugodt hangulata, a Visztula folyó csendje, a Rynek Główny hatalmas tere és a Mária-templom csodálatos díszlete mind vonnza a turistákat és minden bizonnyal téged is levesz a lábadról.

A lengyel konyha és a helyiek vendégszeretete pedig megteszi a maradékot, hogy itt mindenki otthon érezze magát. A legenda szerint pedig még a város szellemei is szívesen kalandoznak az utcákon, így talán találkozol velük te is…

Pomorska utca – Múzeum

A Pomorska utca 2. szám alatt található épület tragikus múltját ismerhetik meg az ide látogatók, egy nem túl nagy, ugyanakkor felkavaró kiállítás keretein belül.Maga az épület 1931 -1936-ból származik, amelyet a Nyugati Határvidék Védelmi Szövetsége épített és a...

Jan Matejko ház

Jan Matejko nemcsak tehetséges festő, és a lengyel művészek több generációjának oktatója volt, hanem lelkes és szenvedélyes gyűjtő is. Életének és munkásságának állít emléket, az egykori szülő- és lakóházában berendezett múzeum.Az ulica Floriańska 41. szám alatt...

A Collegium Maius és a Jagelló Egyetem Múzeuma

A Collegium Maius a Jagelló Egyetem és egyben Lengyelország legrégebbi egyetemi épülete, csodálatos példája a gótikus építészetnek. Az 1364-ben épült egyetemi házat a Főtértől néhány lépésnyire, az ulica św. Anny és ulica Jagiellońska sarkán találjuk.A Collegium...

Auschwitz-Birkenau Emlékhely és Múzeum

A náci Németország legnagyobb koncentrációs táboraként működő Auschwitz-Birkenau komplexumot  a II. világháború alatt, 1940-ben hozták létre, a németek által megszállt dél-lengyelországi Oświęcim városának közelében, Krakkótól mintegy 70 kilométerre. Működése...

Hipolit ház Múzeum

A Hipolit ház meglátogatása egy újabb érdekes időutazás a múltba. A Mária-templom szomszédságában álló épület arról a kereskedő családról kapta a nevét, amelyik tulajdonosa volt a XVII. század első felében. A ház maga jóval korábbi, a XIV. században épült, később...

Rynek Underground – Múzeum a föld alatt

A Főtéren sétálgatva az ember nem is gondolná, hogy alig 4 méterrel a talpa alatt egy egészen más világ rejtőzik. A Rynek Underground egy egyedülálló múzeum, amely több mintegy 4000 négyzetméteren mutatja be Krakkó múltját az érdeklődőknek. 2005-ben a krakkói...

Hölgy hermelinnel

A Hölgy hermelinnel Leonardo da Vinci egyik leghíresebb festménye, amit te is megcsodálhatsz, ha Krakkóban jársz.A kép sorsát egészen a XVIII. száazd legvégéig homály fedi. Legelőször 1800-ban bukkant fel, amikor Adam Jerzy Czartoryski a családi gyűjtemény...

Sas Patikamúzeum

Tadeusz Pankiewicz alázatos és szerény alakja viszonylag ismeretlen a külföldiek, így a magyarok előtt is, pedig szerepe meghatározó a krakkói gettó történetében.Édesapja Józef Pankiewicz, két évvel fia születése után 1910-ben alapította gyógyszertárát Podgórzeban a...

Oskar Schindler gyára

Oskar Schindler neve bizonyára sokaknak ismerősen cseng az 1993-ban forgatott, Schindler listája című filmből. Spielberg dokumentarista stílusú alkotása a szudétanémet gyáros és üzletember igaz történetét meséli el, aki a második világháború alatt mintegy 1200 zsidót...