 |
| Nikolausz Kopernikusz fotó: WikimediaCommons |
Az intézet szárnyalása a XVI. század közepén megtorpant és hanyatlani kezdett, amikor elutasította a reformációt, ennek következtében a külföldi diákok száma csökkent. Változást a XVIII. század hozott, amikor Hugo Kołłątaj az egyetem rektora reformokat vezetett be. Megkezdődött a német és a francia nyelv oktatása, létrehozták az első laboratóriumokat és klinikákat, az Asztrónomiai Megfigyelőközpont és a Botanikus kertet. Megkezdődött az egyetem újbóli fejlődése a felvilágosodás filozófiájának szellemében. Lengyelország harmadik felosztását követően a város osztrák fennhatóság alá került és az egyetemet bezárták. A Krakkói Köztársaság ideje alatt kapott új életre, ekkor fontos szerepet játszott a politikai életben, de az oktatók illetve a hallgatók száma nem emelkedett jelentősen. javulást az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása jelentett, amelyben Galícia autonómiát szerzett. A XX. század elejére a hallgatók száma megháromszorozódott. Több mint 3000 ember tanult az egyetemen, főleg férfiak. Az első női diák 1894-ben kezdte meg gyógyszerészeti tanulmányait.
A II. világháború közeledtével az 1937-1938-as tanévben bevezették a numerus clausus, amelynek értelmében maximálták a zsidó hallgatók számát az oktatásban. Mint a világ, úgy a város és az egyetem is tragikus idők elé nézett. 1939 novemberében a német megszállók több, mint száznegyven egyetemi tanárt és asszisztenst gyűjtöttek össze egy általános kari ülés ürügyén, majd letartóztatták és koncentrációs táborba küldték őket. Az egyetemet bezárták, felszereléseit megsemmisítették vagy Németországba szállították. Ezt követően földalatti egyetem szerveződött, ahol titkos előadásokon több száz diák folytatta a tanulást. A háború alatt aktívan részt vett a földalatti egyetem által szervezett oktatásban Karol Wojtyła is, aki 1938-ban kezdte meg lengyel filológiai tanulmányait az egyetemen, amelyet a II. világháború kitörése félbeszakított. Végül 1954-ben szerzett diplomát, majd 1954-ig az egyetemen folytatta munkáját.
Az háború utáni első években a kommunista hatóságok megszüntették az egyetem autonómiáját és számos kart bezártak. 1956-ban az egyetemi önkormányzatot részben helyreállították, és a korábban kiutasított professzorok visszatértek. A 600. évforduló alkalmából 1964-ben az egyetemi épületek egy része felújításra került, a Könyvtárt és Botanikus Kertet kibővítették.
Az 1989-es politikai átalakulás után az egyetem új feltételek mellett kezdte meg működését és teljes autonómiát kapott.
Jelenleg 15 karon, mintegy négyezer akadémikus végez kutatásokat és oktat közel 50 ezer diákot. A kiemelkedő kutatók és oktatók, valamint a legmodernebb infrastruktúra teszi a Jagelló Egyetemet az ország vezető tudományos intézményévé, aminek köszönhetően felveszi a versenyt a világ számos, nagy presztízsű iskolájával. Ma az egyetem körülbelül száz épületet tart fenn szerte Krakkóban. A legrégebbiek közülük a Collegium Maius, a Collegium Novum (a rektor és a dékánok székhelye) és a Collegium Nowodworski, melyek mind az városban találhatóak.
Az egyetem Múzeumáról és a Collegium Maiusról itt olvashattok hasznon információkat.
 |
| A Jagelló Egyetem főépülete a a Collegium Novum fotó: KHRoN |
 |
| Auditorium Maximum fotó: www.uj.edu.pl |