Krakkó óvárosának közepén, a főtéren áll a város egyik legismertebb látványossága, a Posztócsarnok. A Sukiennice ikonikus és impozáns épülete már méretével is felhívja magára a figyelmet, története pedig egészen a XIII. századig nyúlik vissza.
1257-ben, V. Boleszláv, más néven szemérmes Boleszláv fejedelem magdeburgi jogokat adományozott Krakkónak és úgy döntött, hogy a tér közepén, két sorban fából készült standokat állítsanak fel. A kereskedés a XIV. század közepéig nagyjából ebben a formában működött, bár a standok idő közben bódékká alakultak és a bódék közötti sikátort mindkét végén lezárták, ezzel védve a kereskedők portékáit.
A tulajdonképpeni Posztócsarnok építése (1358 – 1402) III. Kázmér (más néven Nagy Kázmér) uralkodásához köthető, aki elrendelte, hogy a tér közepén álló bódék helyett megfelelő kereskedelmi épületet hozzanak létre. Így készült el az a 108 méter hosszú és 18 méter széles háromhajós épület, aminek gyönyörű gótikus, csúcsíves oromzata a mai napig megmaradt.
A kereskedelem virágzott, fénykorát a XV. században élte, de neve ellenére a csarnok nem csak a textilkereskedelem központja volt, hanem a keletről érkező selymek, fűszerek, illetve számtalan lengyel áru, főleg textil, bőr, só és ólom piaca is.
Az épület mellett, a tér ul. Szewska felőli oldalán működő cipész és tímár bódékban tűz keletkezett és ennek következtében a Sukiennice 1555-ben leégett. A piacépület megújítását 1556-ban kezdték meg, az akkoriban Karakkóban dolgozó reneszánsz építészek, Jan Maria Padovano, Santi Gucci és Jan Frakstijn segítségével. Ekkor kapta meg az épület a reneszánsz stílus jó néhány elemét, többek között az északi és déli loggiákat, az épület koronájaként díszelgő parapet falat (amely eltakarja a tetőt) és fal tetején található vízköpőket.
A XVII. és XVIII. század az épület pusztulását hozta, a Posztócsarnok érintetlenül állt, fénye egyre inkább megkopott és a XIX. századi képeken jól látható, hogy állapota egyre rosszabbá vált.
Az utolsó nagy átalakítás és felújítás 1875 és 1879 közöttre nyúlik vissza, amikor Tomasz Pryliński építész úgy döntött, hogy az épület tövében évszázadok óta düledező standokat és épületrészeket lebontja, helyére pedig elegáns árkádsort épít. Az épület közepén, kelet-nyugat irányban átjárót alakítottak ki, ezzel megbontva a Posztócsarnok hosszanti homlokzatát. Érdekesség, hogy az épület gáz világítása mai is működőképes. Az alsó teremben fából készült standokat építettek, a falakra a lengyel városok címereit festették. Az emeleti termekben a lengyel festészet legnagyobb alakjainak művei kaptak helyet, amely Nemzeti Múzeum legelső központja volt.
A Sukiennice a XIX. század óta lényegében nem változott, a felújítások és rekonstrukciós munkálatok jelentős változtatásokkal már nem jártak. 2006-2010 között az épületet modernizálták, liftet és légkondicionálást szereltek be, teljes külső-belső felújításon esett át.
A Posztócsarnok ma is nyitva a látogatók előtt, a földszinten ajándéktárgyakat és ékszereket vásárolhatunk, az árkádok árnyékában kávézók és éttermek asztalainál pihenhetünk meg, az emeleten a Nemzeti Múzeum termei és a Cafe Szał várnak.
INFO
Sukiennice
cím: Rynek Główny 1-3, Kraków
Nyitva tartás (árusító bódék):
Hétfő – Vasárnap: 9.00 – 19.00