A lengyel sörök

Sokak szerint a víz és a tea után a sör a legnépszerűbb ital a világon. Meglehet ezzel az állítással többen vitatkoznának, ám az bizonyos, hogy a lengyelek megpróbálták kihozni a legjobbat ebből az aranyló nedűből. A statisztikák szerint nem csak készítik, hanem isszák is a sört – egy ember átlag 121 litert iszik meg belőle évente Lengyelországban.

Lengyelországban a sör a X. század környékén jelent meg, amelyre bizonyítékul szolgálnak merseburgi Thietmar krónikái. A püspök történeteiben azt írta, I. Boleszláv lengyel király igencsak szerette a sört, „sörivónak” nevezték és egy királyi sörfőzdét is üzemeltetett. Az évszázadok alatt aztán a „folyékony kenyér” mind az arisztokrácia mind a parasztság körében igen népszerűvé vált. Később azután, a XVII. században a sörfogyasztás némileg teret veszett, elsősorban a más alkoholtartalmú italok – mint a bor és a vodka – egyre növekvő népszerűségének köszönhetően. A sörfőzdék száma csökkent és megjelentek a külföldről importált sörök, de a XIX. században a lengyel sörfőzdék újra virágzásnak indultak. Számuk elérte a száznyolcvanat, azonban a második világháború alatt a megszálló német katonák kifosztották őket és bezártak, nagy részük pedig teljesen elpusztult.

A háború után a sörgyártás újra indult, de korábbi volumenét már nem nyerte vissza. Mindezek ellenére, a sörpiac ma Lengyelországban az egyik leggyorsabban növekvő ágazat, aminek oka a sörfogyasztás fokozatos növekedése. Napjainkban mintegy 90-100 sörfőzde működik az országban, amelynek egy jó része kézműves söröket készít.

A jól ismert márkák közé tartozik a Tyskie, Lech, Zubr, Zywiec, Warka, Harnas, Okocim, Tatra… de a sor hosszan folytatható. Bármelyiket is választjuk, nagy csalódás nem érhet bennünket.