Kazimierz negyed központjában, a Szeroka utcában találjuk Lengyelország legrégebbi zsinagógáját, amely egyben az európai zsidó építészet egyik legértékesebb műemléke. Szerepe nem csak vallási szempontból volt jelentős, egészen 1939-ig a krakkói zsidóság kulturális, közigazgatási és társadalmi központjaként működött.
|
foto: Lengyel Köztársaság Külügyminisztériuma |
A zsinagógát cseh zsidók építették, akik a prágai pogrom után 1389-ben Lengyelországban kerestek menedéket. Valószínűleg nem ez volt Krakkó első zsinagógája, de keletkezésének pontos dátuma ismeretlen, minden bizonnyal a XV. századra tehető. Építészeti stílusára hatással voltak a gótikus wormsi, regensburgi és prágai zsinagógák.
Az épület keleti oldala eredetileg Kazimierz védelmi falaihoz csatlakozott. Legfontosabb része a férfiak imádságának helyet adó kéthajós főépület, amely a jeruzsálemi Aranykapu épületére utal, Európában pedig csak wormsi, regensburgi és prágai zsinagógában találunk ilyen megoldást. Az épület javarészt téglából épült, azonban 1557-ben egy tűzvészben majdnem teljesen leégett és elpusztult. Az újjáépítési munkálatokkal egy firenzei építészt, Matteo Guccit bízták meg, aki a déli oldalon a kántorok szobájának hozzáépítésével, valamint az északi oldalon a női teremmel bővítette a zsinagógát. Az épület, bár reneszánsz elemekkel gazdagodott – mint például a magas parapet, a félköríves ablakok és a toszkán stílusú oszlopok – megőrizte gótikus jellegét. A külső falakat támfalakkal erősítették meg, a nagyterem közepén található bima köré pedig egy kovácsoltvas „lombkoronát” helyeztek, amely bizonyítja a korabeli krakkói kézművesek tudását. A bima minden zsinagógában megtalálható, funkciói hasonlóak a keresztény szószékhez.
A zsinagóga újjáépítése több évig tartott, végül 1570-ben fejeződött be. A XVI. század végén a nyugati oldalán egy zsidó városháza épült, melyet 1888-ban lebontottak. A XVII. században az épület többször szenvedett tűzvészek és a svéd invázió miatt, de mindig megújult és az ekkor elvégzett rekonstrukciók során az adott korszak stílusához jellemző elemekkel bővült és alakult át.
|
foto: Lengyel Köztársaság Külügyminisztériuma |
|
foto: Lengyel Köztársaság Külügyminisztériuma |
|
foto: Lengyel Köztársaság Külügyminisztériuma |
|
foto: Jorge Láscar |
Az évszázadok során a lengyel történelem fontos eseményeinek színtere volt, így elválaszthatatlanul kapcsolódik a lengyelek és zsidóság történetéhez. 1775-ben Tadeusz Kosciuszko itt tartott beszédében arra ösztönözte a zsidó közösséget, hogy csatlakozzanak a nemzeti felkeléshez és harcoljanak a lengyel szabadságért.
A második világháború idején a zsinagógát a nácik raktárként használták, és a legtöbb műtárgyat és zsidó emlékeket kifosztották. A liturgikus eszközöket, ezüst tárgyakat, textileket, dokumentumokat és könyveket elvitték, elbontották a gótikus boltozatot és a reneszánsz oszlopokat, az épület jelentős része megsérült. Helyreállítása és újjáépítése 1956-1959 között történt meg, majd a krakkói zsidó közösséggel kötött megállapodás alapján 1961-ben múzeumként nyitotta meg kapuit.
A Régi Zsinagóga jelenleg a Krakkói Történeti Múzeum egy részlege, ahol a zsidó műemlékek legértékesebb darabjai tekinthetik meg az érdeklődők egy állandó kiállítás keretében. A gyűjtemény bemutatja a zsidóság mindennapi életét, szokásait és ünnepi rituáléit. Ezen kívül a múzeum rendszeresen tematikus kiállításokat is rendez.
INFO
Stara Synagoga
cím: ulica Szeroka 24, 31-053 Kraków
Nyitva tartás:
Télen
(November – Március)
Hétfő: 10.00 – 14.00
Kedd – Vasárnap: 09.00 – 16.00
Nyáron (Április – Október)
Hétfő: 10.00 – 14.00
Kedd – Vasárnap: 09.00 – 17.00
Belépőjegyek:
Normál jegy: 11 PLN
Kedvezményes: 9 PLN
Csoportos felnőtt: 9 PLN/fő
Csoportos kedvezményes: 8 PLN/fő
Családi: 22 PLN (két felnőtt és két 16 év alatti gyerek vagy egy felnőtt és három 16 év alatti gyerek)
Idegenvezetés: 90 PLN/csoport
A belépés
minden hétfőn ingyenes.A jegyek megvásárolhatóak még a Látogatói Szolgáltató Központban a Főtéren a Posztócsarnok földszintjén is, valamint online itt.
(Utolsó frissítés: 2019. október 28.)