A Szent Flórián-kapu és a Barbakán

A XIII. században bekövetkező tatárjárást követően egyértelművé vált, hogy Krakkó várósának komoly védelmi rendszerre van szüksége, ezért 1298-ban majd’ kétszáz évig tartó, a várost körülvevő két mérföld hosszú városfal építésébe kezdtek. Kezdetben az erődítményt fából építették, majd a védelmi rendszer megerősítésének és kiterjesztésének későbbi szakaszában a fát a kő és a tégla váltotta fel. A stratégiailag fontos helyeken, bejárati kapukkal rendelkező hatalmas tornyokat építettek. A XIV. század elejére Krakkó egész városát monumentális kőfal védte, amelyet Nagy Kázmér uralkodása idején terjesztettek ki a Wawel-dombra is, amellyel a védelmi rendszer teljessé vált.  A 47 toronnyal és 8 felvonóhidas kapuval rendelkező, két és fél méter vastag falat egy nyolc méter mély vizesárok vette körül. A tornyok kifejezetten katonai célt nem szolgáltak, azokat a város kézműves céhei használták és tartották fenn, amely céhekről neveiket is kapták. A város védelme érdekében, a falon belülre jutni csak a kapukon keresztül lehetett, amiket éjszakára bezártak, miután a kereskedők visszatértek falvaikba.

A város északi részén, annak főbejáratának tekintett Szent Flórián-kapu a Wawelhez vezető legtöbb királyi felvonulás és koronázási útvonal kiindulópontja volt. Hosszú híd kötötte össze a vizesárok túloldalán álló Barbakánnal, amely a XV. század végén épült és jelentős védelmi funkciókat látott el. 

A kőből épült Szent Flórián-kapu az egyetlen, amely régi formájában fennmaradt és mára a város egyik szimbólumává vált. Gótikus tornya 33,5 méter magas, amelyet már a Mária-templom végéből induló ulica Floriańska elejéről megpillanthatunk. Nevét a város védőszentjéről, Szent Flóriánról kapta. 

1882-ben a kapu északi oldalán egy kőből faragott sast helyeztek el, amelyet Jan Matejko festőművész tervei alapján Zygmunt Langman festőművész faragott. A kapu boltívében található egy Miasszonyunk oltár, az első emeleten pedig egy kápolna. Érdemes megemlíteni, hogy a huszadik század elején, a kapu alatt villamosvonal haladt át, ami miatt az utca ezen részét néhány centivel lejjebb kellett vinni, hogy a villamos elférjen az alacsony kapu alatt.

fotó: Narodowe Archiwum Cyfrowe

A stratégiai szempontból kiemelt jelentőségű Szent Flórián-kapunál 1498-1499-ben véderőművet építettek. A ma is álló, gótikus stílusú Barbakán Európa egyik legjobb állapotban megmaradt, ilyen jellegű katonai létesítménye. A kör alakú, belső oldalán 24,4 méter átmérőjű, több mint három méter vastag falú, hét toronnyal rendelkező építmény elsősorban abból a célból készült, hogy a Szent Flórián-kaput, a város bejáratát megvédje. Nagyszerűen töltötte be szerepét, Krakkót két alkalommal is megvédte a súlyos veszélytől.

A XVII. században a falak már nem voltak elegendőek egy modern hadsereg által véghez vitt támadás kivédéséhez, amit a tragikusan végződő svéd invázió be is bizonyított. A XVIII. század végén a romos falakat és tornyokat a szegények és a hajléktalanok lakták, az azt körülvevő vizesárok pedig szennyvízzel és hulladékkal telt meg, amely egészségügyi problémákat jelentett a város számára. 1807-ben úgy döntöttek úgy, hogy a falakat lerombolják, az árkot pedig földdel töltik fel. Mintegy tíz esztendővel később itt alakították ki a ma is létező Planty Parkot. Feliks Radwański építész áldozatos küzdelmének köszönhetően a Szent-Flórián kapu szerencsére nem esett áldozatul a rombolásnak, és három szomszédos bástyával – a Szabók (Baszta Pasamoników), az Asztalosok (Baszta Stolarska) és az Ácsok tornya (Baszta Ciesielska) – és a köztük lévő városfallal együtt fennmaradt. A tövében napjainkban szabadtéri festészeti galériák kínálják színes képeiket.

Az említetteken kívül, a legrégebbi kapu a Brama Rzeźnicza (Hentesek kapuja) maradványai ma is láthatók az óváros keleti oldalán, az ulica Na Gródkun, a Dominikánus Nővérek Kolostoránál. Az egykori kapu az 1632-ben épült kolostor falainak részévé vált.

A Barbakán ma népszerű turisztikai látványosság, a Krakkói Történelmi Múzeum részét képezi, szabadtéri kiállításoknak és koncerteknek is helyet ad. A Szent-Flórián-kapuval és a megmaradt városfallal együtt látogatható.

INFO

Brama Floriańska, Barbakan
cím: ul. Basztowa, 30-547 Kraków
web: www.mhk.pl/branches/barbican

Nyitva tartás:
Nyáron (Április – Október)
Minden nap: 10.30 – 18.00
A hónap minden második hétfőjén ZÁRVA!

Télen (November – Március):

ZÁRVA


Belépőjegyek:
Január – Június és Szeptember – December hónapok közötti időszakban
Normál: 9 PLN
Kedvezményes (diák): 7 PLN
Csoportos: 7 PLN/fő (diákcsoportok számára 6 PLN/fő)
Családi (4 fő): 18 PLN (
2 felnőtt és 2 gyermek 16 éves korig vagy 1 felnőtt és 3 gyerek 16 éves korig) 

Angol nyelvű idegenvezetés csoportok számára: 120 PLN + a belépőjegyek

A jegyek megvásárolhatóak még a Látogatói Szolgáltató Központban a Főtéren a Posztócsarnok földszintjén is, valamint online itt

(Utolsó frissítés: 2019. október 28.)

Üdvözöllek Krakkóban, Európa egyik legmenőbb városában!

Óvárosa talán nem óriási, de tele van olyan látnivalókkal, amelyekért érdemes napokat, heteket eltölteni benne. A Kazimierz negyed nyugodt hangulata, a Visztula folyó csendje, a Rynek Główny hatalmas tere és a Mária-templom csodálatos díszlete mind vonnza a turistákat és minden bizonnyal téged is levesz a lábadról.

A lengyel konyha és a helyiek vendégszeretete pedig megteszi a maradékot, hogy itt mindenki otthon érezze magát. A legenda szerint pedig még a város szellemei is szívesen kalandoznak az utcákon, így talán találkozol velük te is…

Pomorska utca – Múzeum

A Pomorska utca 2. szám alatt található épület tragikus múltját ismerhetik meg az ide látogatók, egy nem túl nagy, ugyanakkor felkavaró kiállítás keretein belül.Maga az épület 1931 -1936-ból származik, amelyet a Nyugati Határvidék Védelmi Szövetsége épített és a...

Jan Matejko ház

Jan Matejko nemcsak tehetséges festő, és a lengyel művészek több generációjának oktatója volt, hanem lelkes és szenvedélyes gyűjtő is. Életének és munkásságának állít emléket, az egykori szülő- és lakóházában berendezett múzeum.Az ulica Floriańska 41. szám alatt...

A Collegium Maius és a Jagelló Egyetem Múzeuma

A Collegium Maius a Jagelló Egyetem és egyben Lengyelország legrégebbi egyetemi épülete, csodálatos példája a gótikus építészetnek. Az 1364-ben épült egyetemi házat a Főtértől néhány lépésnyire, az ulica św. Anny és ulica Jagiellońska sarkán találjuk.A Collegium...

Auschwitz-Birkenau Emlékhely és Múzeum

A náci Németország legnagyobb koncentrációs táboraként működő Auschwitz-Birkenau komplexumot  a II. világháború alatt, 1940-ben hozták létre, a németek által megszállt dél-lengyelországi Oświęcim városának közelében, Krakkótól mintegy 70 kilométerre. Működése...

Hipolit ház Múzeum

A Hipolit ház meglátogatása egy újabb érdekes időutazás a múltba. A Mária-templom szomszédságában álló épület arról a kereskedő családról kapta a nevét, amelyik tulajdonosa volt a XVII. század első felében. A ház maga jóval korábbi, a XIV. században épült, később...

Rynek Underground – Múzeum a föld alatt

A Főtéren sétálgatva az ember nem is gondolná, hogy alig 4 méterrel a talpa alatt egy egészen más világ rejtőzik. A Rynek Underground egy egyedülálló múzeum, amely több mintegy 4000 négyzetméteren mutatja be Krakkó múltját az érdeklődőknek. 2005-ben a krakkói...

Hölgy hermelinnel

A Hölgy hermelinnel Leonardo da Vinci egyik leghíresebb festménye, amit te is megcsodálhatsz, ha Krakkóban jársz.A kép sorsát egészen a XVIII. száazd legvégéig homály fedi. Legelőször 1800-ban bukkant fel, amikor Adam Jerzy Czartoryski a családi gyűjtemény...

Sas Patikamúzeum

Tadeusz Pankiewicz alázatos és szerény alakja viszonylag ismeretlen a külföldiek, így a magyarok előtt is, pedig szerepe meghatározó a krakkói gettó történetében.Édesapja Józef Pankiewicz, két évvel fia születése után 1910-ben alapította gyógyszertárát Podgórzeban a...

Oskar Schindler gyára

Oskar Schindler neve bizonyára sokaknak ismerősen cseng az 1993-ban forgatott, Schindler listája című filmből. Spielberg dokumentarista stílusú alkotása a szudétanémet gyáros és üzletember igaz történetét meséli el, aki a második világháború alatt mintegy 1200 zsidót...